Thai magok csíráztatása – a második generációs csíraprojekt

Pár napja jöttünk haza Thaiföldről, ami nekem az ország minden csodájával együtt idén - a frissen kibontakozott növénymániámmal - már egy botanikai álmélkodássorozat is volt. Mintha egy trópusi arborétum lenne az egész ország 🤩

(Jackfruit vagy jákafa, a szegény ember "hús"-a)

Magokat nem igazán lehet hazahozni, valami "traces" rendszerbe kéne beregisztrálni őket és elvileg sem a magyar, sem a thai vámosok nem hagyják, de hát ugye a blogban leírt minden olyan tevékenység, ami illegális, természetesen a képzelet szüleménye 🤣

(Broméliák egy aprócska cycas tövében)

Ebben az elméleti történetben földmaradvány azért nem maradt semmin, nem szeretném Európa fél növényvilágát kiirtani valami mindenre rezisztens növényi vírussal vagy trópusi atkafajjal, szóval akármilyen csábító volt a colocasiák gumóinak hazahozása, addig azért nem süllyedtem. Így is majdnem megharaptattam magam egy csapat majommal, a 12 majom óta meg tudjuk, hogy az nem feltétlenül jó ötlet másokra nézve sem 😅

Valószínűleg elég érdekesen nézhettem ki, ahogy csodálattal hüledezek az út széli, gazos, retkes szemétdombok mellett a szögesdrótra felfutó futónövényeik előtt, ahogy fotókat lövök és kb úgy simogatom a – nagyjából a helyi parlagfű szerepét betöltő gazokat, mintha a kiirthatatlan számba menő, invazív golgotavirágok, hajnalkák és társai a világ legkülönlegesebb növényei lennének, de hát kinek mi az egzotikum ugye 😅.

(Ezek a taro-k az autópálya mellett nőnek, mint gaz 😅 )

(tipikus trópusi futónövény magjának lelőhelye 😅)

(félig-meddig már szinte szándékosan nevelt taro 😃 - viszonylag ritka látvány)

Lehet amúgy, hogy vannak olyan thai-ok, akik kelet-európai növényeket gyűjtenek és próbálják a papsajtot meg a tyúkhúrt életben tartani a thai klímán, valamint szakáruházakban vérehulló fecskefüveket és kutyatejet vesznek fél havi fizujukért, amiről tippeket cserének facebook csoportokban, hogy ki milyen légkondis, lesötétített üvegházban próbálja életben tartani, vagy kicsíráztatni a magját 🤣.

(3 méteres cikászka)

Szóval minden, de tényleg minden tele van random a földből kinövő 6-7 méteres banán”fákkal”, rajta fürtökben lógó 8-10 kiló banánokkal, pampafüvekkel, elefántfülekkel, alocasiákkal, colocasiákkal, pálmákkal, yukkákkal, gigantikus utazók pálmájával (ami amúgy nem is pálma, hanem a papagájvirág egy rokona), a legtöbb tipikus szobanövényünkkel, egykori szocreál lakások kötelező diffenbachiájával, zöldikéjével, futókájával és monsterájával, és ezen kívül kb minden olyannal, amiből itthon egy jó fizuval is csak miniket engedhetsz meg magadnak 😅 és azt is téliesítheted 3-szor annyiért, ha beköszönt a 10 fokos tél

(pindurka utazók pálmája, később aztán már láttunk kétszer ekkorákat is)

(gigantikus fa a dzsungel szélén, tövében a miniatűr hangyaemberrel 🤣)

És hát minden mutáns méretű és hihetetlen szín kavalkádban pompázó, meg persze itt az is virágzik és termést hoz, aminél otthon örülsz, ha életben tudod tartani.

(banánocska virága és még éretlen termése)

(illatos csavarpálma)

(random útszéli papaya)

(benzinkút kert)

Láttam egy csomó variega, vagy milyen ilyen pigmenthiányos kontyvirágfélét, amikből 5 centis példányok kerülnek itthon sokezerbe, de azok még itt is sokszor külön cserépben voltak az étterem mellett 😄. (Kivéve amikor random, a temészetben láttam ilyen mutásnokat 😄). És néhányon látszott, hogy ugyan porszáraz a földjük, a tojáshéjat azért rászórják a tövére, szóval gondozni is gondozta az üzlet tulajdonosa egyik-másik növényt.

(random vari kontyvirágféle)

Sok növénynél viszont az van, hogy tudják, hogy egy kicsit tompítja a harmadik világbeli üzletsor látványát néhány cserepes növény 😅, ezért elültetik cserépbe is az útszéli gazként növő kontyvirágféléket, kicseszik a 600 fokos betonra, majd b@sznak meglocsolni őket és amikor kipusztul, a következő sarkon kiásnak egy másikat a szemétdomb mellől, és a helyére teszik, hadd örüljön a turist 😄

(ő már láthatóan nagy becsben tartott, saját kocsikerék kaspója is van 😅)

Vannak helyek viszont (főleg resortok kertjei és meglepő módon benzinkutak köré épült autópálya melletti stop shopok, ahol valóban locsolnak, növényt gondoznak, meg ilyenek, ott is csodaszép kertek voltak, haldokló növények nélkül. Ezekben vannak olyan növények is, amit máshol nem látni, pl. láttunk egy pár gigantikus bismarkia nobilist, de az vagy drága Thaiföldön is, vagy nem érzi ott annyira jól magát, mert elég keveset láttunk, pedig fenségesen néznek ki ekkorában (is).

(apróbb fajta bismarkia nobiliska)

(resort kert)

(benzinkút kertje 😄)

(Szintén benyakút kert, esküszöm, azok voltak a legszebbek, lehet legközelebb csak az első benzinkútig megyek 🤣. Középen a vörös az bromélia)

Egyébként nagyon sok nem őshonos trópusi vagy mediterrán növényük is van és látszik, hogy ezek egy része már elvadulva is bekerült a rendszerbe, pl. a rókafarkú pálma mindenhol nő kb, pedig az ugye ausztrál származású és nem is olyan régen indult világhódító útra.

(semennyire se őshonos sivatagi rózsa)

(mediterrán murvafürt is rengeteg van)

És akkor térjünk át azokra, akiknek a magjait sikerült – ebben a hipotetikus történetben 😅- megszerezni, őket fogom bevonni a csíra projektembe, meglátjuk mit sikerül a kicsit sem ideális páratartalom és a magyar nyár kombójával kihozni belőlük.

(tipikus beach növényzet: tamanu, kókusz, tengeri hibiszkusz)

Ha esetleg bárkinek van ötlete, hogy mi a magyar neve valamelyik növénykének, vagy esetleg tapasztalata van bármelyikkel kapcsolatban, megköszönöm kommentben a kiokosítást 🤓

1. Balzsamos golgotavirág (Passiflora foetida)

Erről a növénykéről pont nem sokat lehet olvasni, de ami egyértelmű: Ez egy futónövény, Thaiföldön invazív gaz, mint egy csomó nagyon szép növényke, de nyilván otthon azért nem kell tartani a brutális pára és az állandó 20 fok feletti hőmérséklet hiányában attól, hogy ellepi a kertet. Lehet vele próbálkozni itthon, de teleltetni kell. Három szem mini kis sárga színű érett gyümölcsöt találtam, amiből olyan 50 mag jött ki, gyakorlatilag minimális gyümölcshús mellett egy nagy nyálkás, ragadós magtok a gyömölcse. Meg kellett ugyan küzdenem jó pár óriáshangyával érte, és keresztül kellett simogatnom magam egy útonálló, indokolatlanul kedves, pucsító, tüzelő macskán a gyümölcsig🐈, de sikerült begyűjteni 🤣

Ez egy évelő futónövény. nem kell neki sok víz (amikor már kifejlődött, akkor kell locsolni, ha a földje száraz), de természetesen a tűző napot igényli. 10 fokig bírja kinn.

Sok féle golgotavirág van amúgy, a legismertebb a maracuja, passiógyümölcs, de ez nem az, ennek kicsike a termése, mint egy koktélparadicsom. A virága nagyon űrlény szerintem, a termése még inkább, főleg, ameddig nem teljesen érett és egy - először zöld, majd piros szív szerű - gyümölcsöt ölel körbe egy mini töviskoszorú szerű képződmény, gondolom ezért golgotavirág, mert pont úgy néz ki, mint a bibliai ihletésű képeken Jézus szíve töviskoszorúval körbetekerve. Mondjuk amit én szedtem, az pont narancssárga volt, de teljesen érettnek tűnt. Ezt nagyon frissen érdemes ültetni és elvileg 5-45 nap alatt csírázik ki. Ismerve a magberohasztási skilljeimet, örülnék, ha nem 45 napig tartana.

Érdekes módon jó neki a hideghatás csíráztatás előtt, amit teljesen nem értek, szubtrópusi körülmények közt ez hogy lehet jó neki és a természetben hogy kap ilyet, de több forrás szerint is meg lehet hűtőzni csíráztatás előtt.

Elvileg van amúgy télálló verziója is, de ez csak a sima útszéli gaz típus, szóval a teleltetés érdekes lesz. Izgatottan várom, mi lesz a magokból. 3 napot áztak langyos vízben a temus ágymelegítőből eszkábált bunkerben, ma pedig tőzeg és perlit keverékébe kerültek és mentek vissza a melegbe. Elég sok mag úszik a víz tetején, nem tudom, ezeknél ez probléma-e, mert Thaiföldön rengeteg növénynek az a terjedési startégiája, hogy úszikáltatja magát a tengerrel, vagy esős évszakban a hömpölygő esővízzel, aztán odasodródik valahová és ott szépen kinő.

2. Tamanufa (Calophyllum inophyllum) és

3. Indiai mandulafa (Terminalia catappa)

4 féle növény van, ami mindenhol, de tényleg mindenhol van a tengerparon Koh Changon: a tamanufa, az indiai mandulafa, a kókuszpálma és a tengeri hibiszkusz.

A tamanufára és az indiai mandulafára amúgy csak az utolsó napokban jöttem rá, hogy nem ugyanaz a növény 🙈, amikor a magokat szedtem, mert az egyiknek valóban mandula formájú gyümölcse van, a másiknak viszont egy kerek kis gömb, de a levelük elrendezése, formája, a fa formája és a gyümölcs illata is nagyon hasonló, bár bevallom, én valahogy a levelek alapján történő megkülönböztetésre hasonló növényeknél valamiért - még, vagy ez valami állandó fogyatékosságom - teljesen vak vagyok.

(indiai mandulafa)

Mindkettő szép nagy fává cseperedik megfelelő körülmények közt, de itthon nyilván teleltetni kell, így szobanövényként vagy dézsában tartható és ha az a nem várt helyzet állna elő, hogy kezd túl nagyra nőni, akkor metszéssel korlátozni kell majd a méretét is.

„A Calophyllum inophyllum erős, közvetlen napfényt igényel, és meleg, párás körülmények között virágzik. A folyamatosan nedves talajt részesíti előnyben, ezért a nedvesség fenntartása érdekében rendszeresen öntözni kell. A fa közepes és magas hőmérsékleten és magas páratartalom mellett nő a legjobban. A rendszeres metszés szükséges alakjának és egészségének megőrzéséhez.”

(tamanu virága)

Szerintem a páratartalom biztosítása lesz a legnehezebb minden új kis növénykémnél, ezek mind nagyon szeretik ezt a thai dunsztot, amit otthon elég nehéz lenne modellezni, ha nem üvegházban tartom őket, márpedig nekem olyanom 1. nincs, és 2. nem is szeretnék olyan növényt, amit állandó jelleggel abban kell tartani. Ezek ráadásul sokszor a sós párát is csípik, amit végképp nem fogok tudni biztosítani nekik.

(indiai mandulafa levele)

Kókuszdiót ezért sem hoztam, mert az állítólag mindenkinél kihal itthon pár év után, nem lehet egyszerűen modellezni a számára ideális feltételeket. Meg nem akartam a fél kézipoggyászt betölteni vele 😅

(Kókuszpálma mindenhol van, kb az is olyan, mint nálunk a gaz😆. Puccosabb helyeken leveregetik a kókuszdiót, hogy ne lékelje meg senkinek a koponyáját))

Szóval a tamanufa a szépségiparban is ismert, meg persze mint minden thai növény, ez is gyógyhatásáról is híres. Szerintem mind ő, mind az indiai mandulafa csodaszép, gyönyörű nagy leveleik vannak, az indiai mandulának még a virága is szép és – a tengerparton legalábbis - folyamatosan hullajtja a csodálatosan szép piros leveleit. A tamanunak viaszos, kemény levelei vannak, olyasmi, mint a babérmeggyé, csak nagyobb, de ugyanúgy csillag alakban nő, mint az indiai manduláé.

Érdekes, hogy kb akármilyen növénynek olvastam utána, amivel Thaiföldön találkoztam, hasmenés és vérhas ellen mindegyik jó 😆. Azért tudja a Jóisten, hogy hol mire lesz szükség 😁.

Mindkettőnek erős, teljes napsütés kell, meleg és magas páratartalom és természetesen elég sok víz, nyilván jó vízelvezetésű talajban.

(Valaki olvasott már BTW olyat bármiről, hogy nem a jó vízelvezetésű talajt szereti, hanem imádja, ha a gyökerei egy agyagos üregben rohadnak, alacsony tápértékű földdel összemosott 3 hetes poshadt sárban? 🤔)

Az ideális hőmérséklet mindkettőnek 20-40 fok közötti, de elvileg 10 fokig bírják a hideget.

Ezek a magok 4 napot áztak langyos vízben az illatos csavarpálma és a rókafarkú magokkal együtt, mert nagyon kemény magjuk van.

A tamanu magok közül az egyik úszott, a másik lesüllyedt, fene se tudja, melyik lesz az életképes.

Aztatás után mindketten tőzeg-perlit keverékbe kerültek, lefóliázva, lramistarozva, a temus ágymelegítőből eszkábált meleg bunkiba (elvileg 28-30 fokon csírázik).

4. Tengeri hibiszkusz (Hibiscus tiliaceus)

Ebből rengeteg magot sikerült gyűjteni a parton és találtam is róla infót hazai csoportokban, miszerint 10 fok alatt már teleltetős és nem lehetetlen misszió, bár nyilván neki is sok pára kell, sok víz és meleg nyáron.

Eladó magot is találtam egy oldalon, ahol ezt írják: „Trópusi éghajlatú területeken igen elterjed, örökzöld cserje vagy kisebb fa. Szürke kérge rücskös, igen mutatós. Sima, kerekded, bőrnemű leveleinek fonákja szőrözött. Nyáron nyíló magános virágai fehérek vagy sárgák, torkuk vörös vagy barna. Só-és szárazságtűrők. A hibiszkusz fajok többsége rosszul viseli a szárazságot, a fagyot pedig még kevésbé. Napos helyre, tápanyagban gazdag nedves talajba ültessük. A hibiszkuszt a virágzást követően metsszük vissza. A magokat 1-2 napig langyos, szobahőmérsékletű vízben áztassuk. Az elvetéshez használjunk tőzeget, palántaföldet vagy mosott homok és föld 1 : 2 arányú keverékét. Ezt a mixet rakhatjuk műanyag dobozba, vagy közvetlenül cserépbe is. Ezt nedvesítsük be, de ne álljon benne a víz. A magokat 2 cm-re vagy nagyobb távolságra helyezzük el egymástól és fedjük be annyi földdel, hogy 2x olyan magas legyen, mint a mag átmérője. Majd takarjuk be üveggel vagy műanyag fóliával, hogy magas legyen a páratartalom. Ezután helyezzük meleg helyre, (esetleg radiátorra, fűtőtestre - de vigyázzunk nehogy túlmelegedjen, károsodjanak a gyökerei!) és a földjét ne hagyjuk kiszáradni! A trópusi fajok a 28-30 °C körüli hőmérsékletet kedvelik. Az első levélkék megjelenése után, óvatosan emeljük ki a növényt és egyenként ültessük át megfelelő nagyságú cserépbe. A magot ne távolítsuk el a növényről, ez pár hét múlva leesik róla. Biztosítsuk a jó vízelvezetésű közeget (2 rész kerti föld, 1 rész homok). Ne hagyjuk kiszáradni a földjét! A legoptimálisabb, ha a talaj hőmérséklete még egy darabig olyan magas, mint amilyen a csírázás ideje alatt volt. Később a növekedés beindultával, ezt fokozatosan csökkenthetjük. Lássuk el címkével és állítsuk őket bőséges fénybe, de ne a tűző napra! Szükség szerint tápoldatozzuk.”

Úgyhogy az általánosnak tűnő elvet követve megy 2 napra langyos vízbe, aztán tőzeg-perlit keverékbe a temus ágymelegítő takaróra, majd ha sikerül kinöveszteni, akkor nyáron a kertbe dézsába, majd télen be a lakásba, feltehetőleg lámpával majd.

5. Pillangóborsó (Clitoria ternatea) – kék és fehér

Van ez a 2 vicces – ám lássuk be, találó – nevű, szintén egy elhanyagolt kerítésről szedett kúszónövény, amiből kéket és fehéret is sikerült szereznem. Remélem a fehér is működni fog, mert annak a zöldbab kinézetű magháza még nem volt elég száraz, és a kis babocskák is olyan tarkabab külleműek benne, ellenben a kékével, amiben perfekt kis sötétbarna minibabok voltak.

Természetesen ez is gyógynövény és mi másra lenne jó, mint nőgyógyászati fertőzésekre 🤣. Ezen kívül állítólag táplálja a bőrt és a hajat, artritisz esetén pedig ajánlott a fájdalom csökkentése érdekében fogyasztani a teáját. Meg még másik ezer dologra használja a természetgyógyászat, a kék virágából készült tea meg – meglepő módon – kék.

Van belőle ugye fehér és kék is. A fehér nem tudom, hogy jó-e bármire, de őszintén szólva én beérem azzal, ha szép lesz.

Magok csíráztatásával elvileg remekül szaporítható, 23-29 fokos nedves közegben (áztatás után). Találtam magyar webshopban is eladó magot, ott ezt írják róla:

„Gyors növekedésű trópusi fajta, amely csodálatos kék virágokat hoz. Ideális választás lehet pergolák vagy lugasok fedésére, évelő is lehet teleltetve. Hajlékony szárai 1,8–2,4 méter magasra kúsznak fel, és a kertben látványos, kék színükkel szemet gyönyörködtetnek. Ez a növény nemcsak dekoratív, hanem a virágok és termések fogyasztására is alkalmas, így sokoldalú választás lehet a kertben.”

Majd meglátjuk, mennyi magot hoz nálam, mert ha ez is olyan, mint a hajnalka (ami amúgy úgy tudom, szintén lehetne évelő, ha bárki teleltetné), és ez is megnő 3 hét alatt tök jó méretre, akkor nem fogom teleltetni, hanem minden évben újra vetem.

Ő is ment 2 napra langyos vízbe, aztán tőzeg-perlit keverékbe a temus ágymelegítő takaróra.

6. Clitoria virginiana / centrosema virginianum

Már megint egy puncivirág 😄. Ő is fut, ő is a szögesdrótról van és ő is nagyon szép. Halványlila. Magyar nevet vagy magyar nyelvű keresési eredményt nem találtam rá. Sokkal kisebb a magja, mint a rokonainak, egy kicsit el is vagyok bizonytalanodva, hogy ezek jók lesznek-e bármire, mert maga a növény tökre hasonló, ezek a magok viszont sokkal minibbek.

Ő is ment 2 napra langyos vízbe, aztán tőzeg-perlit keverékbe, leamistarozva a temus ágymelegítő takaróra.

Amúgy ennek ez volt a lelőhelye, ahol épp két felelőtlenre nyaralt turista pudlijának a hajnali légyottjába trollkodtam bele, bár nem igazán zavartatták magukat. Mondanám, hogy ez annyira thai, de zek tuti nem thai kutyák, kicsik is, fajtajellegűek is, azok meg mind ilyen dingó és szabolcsi putrisori kutya keverékének néznek ki 😅. Ebből a két kutyusból is érdekes szerelemgyerekek lesznek mondjuk, bolognese szőrű csivava, vagy pucér bolognese 🤣

7. Operculina turpethum / Ipomoea turpethum

Ő egy újabb futónövény, eléggé hasonlít az itthon is népszerű klasszik hajnalkára (rokonok is elvileg), de fehér a virága és nagyobb a virág is, a magtok is, a magok is, bár ahogy írtam Thaiföldön minden mutáns méretű, legyen az növény vagy állat 😅. Csak az emberek picik 😄.

Eszméletlen sok van amúgy belőle kinn, de nem volt még annyira mag szezon még, így nem sikerült túl sokat szerezni róla, ahogy a feltehetően rokon lila, tengerparti verziójáról se (Ipomoea pes-caprae), ott mondjuk az elég kevés nullát jelent 😅, de mentségemre legyen mondva, hogy tipikusan olyan helyekre kellett volna bemenni a lila rokonért, ahol minden mozdulatomra 50 gyík rebbent szét és minden mérgeskígyó harapástól megóvni szándékozó turisztikai cikk óva int attól, hogy ilyen helyeken random aljnövényzetben turkáljon az ember 🤣. Fontosak a magok persze, de azért egy kígyóharapást nem vállaltam be érte 😆.

(a kígyós rokon)

(szögesdrót hajnalka 😅)

Hát róla nem sok infó van, úgyhogy az lesz, mint a többiekkel, melegben csíráztatom áztatás után, aztán meglátjuk, itthon hoz-e magot, annak függvényében fogom teleltetni. Két nap áztatás után mentek tőzeg-perlitbe, amistarral lefújva, fóliázott dobozba a temu bunkinba.

8. Leucaena leucocephala (árvamimóza?)

Ez az abszolút gyom mindenhol, a legnyomorultabb betonvájatból is kinő, rengeteg van belőle, itthon viszont nekem kincs lesz, ha hajlandó lesz majd kicsírázni.

Nem vagyok benne biztos, hogy sikerült jól azonosítani, mert 40 féle hasonló van kb a neten, de talán ez az árvamimózának hívott akácféle, ami amúgy nem tűnik mimózának., legalábbis nem húzta a levelét össze, amikor megérintettem (ezért árva?), és a 100 leginvazívabb faj listáján is szerepel, amitől itthon azért nem kell különösebben aggódni, mert csak 5 fokig bírja kinn, szóval ő is teleltetős lesz.

A magokból 6-ot tartottam meg magamnak, őket majd beáztatom 2-3 napra, de félek, hogy nem lesz ennyi fényem és helyem és mivel ezek eléggé életképes kis magoknak tűnnek, egyelőre várok a csíraprojekt megkezdésével.

A múlt héten egyébként rendeltem új lámpákat és led szalagokat szintén a fityinges verzióból a temuról, mert egyre inkább látom, hogy kevés a fény, azokat nagyon várom már.

9. Wodyetia bifurcata (rókafarkú pálma)

(nem az én képem, ezekből valahogy olyan sok volt, hogy elfelejtettem fotózni)

Ilyennel ugye 2 darabbal itthon is próbálkozom már vagy 2 hónapja, eddig a bepenészesedés minden, amit fel tudok mutatni, úgyhogy most kellett az utánpótlás, bár a penészeseket is próbáltam lekezelni és folytatni.Ő az első generációban is szerepelt ugye, itt a leírása, amit akkor írtam:

„A rókafarkú egy-ausztrál pálma. Relatíve gyorsan növekszik, állítólag könnyen alkalmazkodik és tényleg lenyűgözően szép. Nyilván nem bírja a hideget (papíron -2 fokig bírja), pedig mindig igyekszem magam visszafogni és nem csinálni még több téliesítő munkát magamnak, de mit lehet tenni, ha ezek a legszebbek mindig 😆?”

Ennek egészen giga magja van és hónapokig is eltarthat a csírázása. Áztatni kell vagy 3 napig, elvileg rendesen meg is lehetne reszelgetni, de nem merem, mert a maurellik is szerintem a túl lelkes csiszolgatásomtól akarnak folyton berohadni.

A képen a piros a mag, még gyümölcshúsos formában. Kíváncsi vagyok, ez életképesebb lesz-e, mint a ki tudja mennyi idős FB-ról rendeltek. Azért azokról sem mondtam le, csak 2 hétig nem én vigyáztam rájuk, óhatatlanul változtak a körülményeik, ez a fehér bolyhos penész a tetején ez teljesen új probléma, eddig nem volt bajuk, csak csírázni nem akartak, de az ugye sok hónap is lehet náluk. Meglátjuk.

Ők 4 napig áztak, majd mentek tőzeg-perlit keverékbe, párába, melegbe.

10. Aranygyümölcspálma (Areca-pálma, bambuszpálma, lepkepálma, Areca lutescens, vagy Chrysalicocarpus lutescens)

Ő egy itthon is ismert szobapálma, Thaiföldön rengeteg van belőle, de nem vagyok biztos benne, hogy jó magokat szereztem, mert már a földön hevertek egy elszáradt ággal egyetemben, mindenhol máshol viszont csak éretleneket láttam magán a fán sok méter magasan, szóval ehhez nem fűzök nagyon sok reményt. Csoportokban szoktak nőni (vagy úgy ültetik), nagyon impozánsan néznek ki. Ki tudja amúgy, milyen öreg és szottyadt lehet a mag, mert van, ami évekig életképes, szóval még az is lehet, hogy kicsíráznak.

(nem saját fotó, erről valahogy nem sikerült rendes képet lőni, és nem is ilyen dúsak a thai verziók)

Sok-sok infó van róla a neten, pl. az oázis oldalán:

https://oazis.hu/tudnivalok-tippek/palmak-areca-az-aranygyumolcspalma/

A magokból 6-ot tartottam meg magamnak, a többieket elajándékoztam, őket majd beáztatom 2-3 napra, de félek, hogy nem lesz ennyi fényem és helyem és mivel ezek már úgyse fiatalok, egyelőre várok a csíraprojekt megkezdésével.

11. Scaevola taccada (beach naupaka, marron manióka vagy indiai legyezővirág)

Ővelük elvadulva találkozni a tengerparton, rengeteg van belőlük és csak itthon jöttem rá, hogy a pluméria magként szedett mag is ilyenről van 😅🙈. Nagyon impozáns növény és nagyon hasonlít a plumériára a formája, a levelei, de a virága egészen más és mint megtudtam, a magja is 🤣

Magyarul nagyon kevés az infó róla, ezeket találtam:

„A hawaii-i dűnék legjellemzőbb növénye a dallamos, polinéz nevű naupaka kahakai (Scaevola taccada). A magyarul legyezővirágnak nevezett növény apró, fehér szirmú virágokat növeszt, ame- lyekből azután kis, fehér bogyók fejlődnek a vastag, húsos levelek tövében.”

„Ebben a környezetben él a marron manióka vagy indiai legyezővirág [Scaevola taccada, syn. S. sericea, legyezővirágfélék (Goodeniaceae)] is; e cserjeszerű növény helyenként kiterjedt zöld bársonyként borítja a parti dűnék oldalait.”

Az angol nyelvű találatok meg olyan régiókból származnak, ahol megélnek ők a természetben, így ez teljesen kísérleti jelleggel ment (20 db) a langyos vízbe ázni 2 napra, majd a szokott tőzeg-perlit, amistar fújás, doboz, fólia, temu bunki kombóba.

Angol nyelven semmi meglepőt nem találtam, a magokat áztatni kell, majd tipikus csíráztatós közegben várni, hogy kikeljenek.

(scaevola taccada gyümölcse)

12. Illatos csavarpálma (Pandanus tectorius)

Vele a második napon találkoztam Thaiföldön teljesen elvadulva és rögtön ámulatba ejtett. Először is ez ott olyan 4-6 méter magas és 10 méter széles, brutálisan gyönyörű, nagy narancssárga terméstől duzzadó növény számtalan „bóbitával” és szerteágazó törzzsel. A levelei széle tüskés.

A magjai (?) viszont zavarbaejtőek, a tipikus példája annak a fejvakargatásnak, amivel sokszor ácsorogtam az ilynek felett kinn. Most akkor ez a gyümölcs? Ebben van a mag? Ezt szét kell szedni? Elég száraz? Hogy fogom ezt csíráztatni? Miért nem esik szét? Nem elég értett? Szóval teljes a fogalmatlanságom, de azért beáztattam a hazaérkezés másnapján így egybe, mert egyet megpróbátam szétszedni, de nem lehetett, hiába néz ki sok magnak együtt.

Hosszas kutakodás után angolul találtam róla sok mindent, de leginkább ettől a képtől világosodtam meg:

Mondjuk most hogy így látom, lehet, hogy én marha pici magokat szereztem, vagy a fenti képen szereplő embernek nagyon kicsi a keze 😃

Szóval nem kell vele semmit csinálni, ezt így egyben kell csíráztatni ☺️

Nagyon megörültem, hogy itthon is tartják szobanövényként, állítólag relatíve igénytelen és nagyon sok róla az infó a mi éghajlatunkról is. Nyilván a szobában nem lesz termése, de én beérem a szépséges leveleivel, szerteágazó ágaival is.

Itt pl. sok infó van róla:

https://kertlap.hu/a-csavarpalma-kevesbe-igenyes-mint-a-legtobb-tropusi-szobanoveny/

Aki pedig angolul olvasna róla, annak itt van egy jó részletes pdf:

https://raskisimani.com/wp-content/uploads/2013/01/p-tectorius-pandanus.pdf

Természetesen nem fagyálló, teleltetni kell, vagy ki se vinni a kertbe.

4 nap áztatás után ment a tőzeg-perlit keverékbe a temus dunsztba, fólia alatt.

13. Selyemvirágfa vagy selyemmirtusz (Lagerstroemia indica)

Ilyen mag úgy lett, hogy találtam 1 darab szép nagy magtokot az utcán sétálva a földön, amit a google lens-el meg a plantnettel próbáltam beazonosítani, majd webáruházakban is találtam magukról a magokról is képet, ami szintén pont úgy nézett ki, mint az enyém, amikor a magtokot szétszedtem, úgyhogy merem remélni, hogy nem valami elszáradt magtok összeszáradt 3 éves törött darabjait igyekszem majd kicsíráztatni. Egyáltalán nem magnak néznek ki, de a webshopban is ilyen reménytelen kinézete volt, ami viszont aggasztó, hogy lehet, hogy 100 évesek.

Mivel úgyis öreg, egyelőre ezt sem áztattam még be helytakarékossági okokból.

A selyemmirtusz egyébként itthon is nagy népszerűségnek örvend, én is fenem rá a fogam egy ideje. Mondanám, hogy régóta, de mivel tavaly ilyenkor a vegetatív szaporodás fogalma is csak egy homályos emlék volt a 6.-os biosz óráról, nagyfokú pofátlanság lenne azt állítani, hogy évekről beszélhetünk az ilyen vágyakozásaim esetében 🤣.

Erről nincs saját képem, csak a magházról volt, az pont olyan, mint egy hibiszkuszé, csak nem ilyen kis babszerű magok vannak benne.

14. Celosia

Ezt szintén a tüzelő macskás susnyából szedtem, de amúgy rengeteg volt belőle mindenhol az út szélén, kb a helyi toklász szerepét töltötte be, csak kellett egy kihaltabb hely, hogy ne nézzenek teljesen hülyének, hogy lelkesen szedi a farang a toklászt 🤣. Nekem is volt amúgy ilyenem tavaly decemberig, amikor is kifagyott, mert én megelégedtem annyi infóval, hogy évelő, azzal már nem foglalkoztam, hogy teleltetni kell, meg amúgy is kb minden lidliben árulják a kakastaréjos meg ezt a „lándzsa tetejű” verziót is 1000 Ft-ért, szóval – a helyhiány miatt - nem hiszem, hogy valaha teleltetni fogom őket. Rengeteg apró mag volt bennük.

Nyilván ezek is gigantikusak, 10-szer akkorák Thaiföldön, mint az enyém volt a legnagyobb gondoskodás mellett is, viszont fakóbbak a folyamatos uv sugárzástól, de egyébként szent meggyőződésem, hogy ugyanaz a faj és ebben az -egyébként sajnos sokszor nagyon megbízhatatlannak bizonyuló – Plantnet is megerősített.

Itt a kis „kalászokból” iszonyat sok apró fekete mag potyogott. Az itthoni sajátomban egyáltalán nem volt mag, vagy későn akartam leszedni, nem tudom, bevallom, hogy erről is meglehetősen hiányosak az ismereteim, hogy kinél miből lesz mag, hogyan, kell-e hozzá másik növény, vagy magát porozza be, vagy nekem kell rásegítenem, mint a mocsári hibiszkusznál, vagy hibrid és emiatt steril, megannyi kínzó kérdés, ami miatt elő kéne vennem az általános iskolai bioszt újra 🙈.

Itthon volt tavaly amúgy a kakastaréjos verzió is a nyár végén, de az marha gyorsan kipusztult, nem voltam amúgy sem oda érte, de nem tudok a lidliből növény nélkül kijönni 😅

Ezek a celosiák amúgy mindig zavarba hoznak, disznóparéj, csalán, díszcsalán, mind tök másmilyen és mégis rokon, meg van egy olyanom, ami teljes kavar, ha megpróbálom beazonosítani, viszont brutál szapora, teleltetős és a tök sötétben, 10 fokban is állandóan virágzik. Igazi kezdő kertmánok álma, illene tudnom a nevét, de hosszas kutakodás után sem tudtam beazonosítani, ha valakinek van fogalma róla, hogy mi lehet, írja meg kommentben pls., én egy becsületkaszás növényke asztalról vettem 3 centisen 2024 májusban, most pedig 6 cserépbe szétültetett burjánzó bokrok sokasága, ami csüngeni szeret.

Szóval a celózia magok is jönnek majd, de egyelőre a helytakarékosság győzött, plusz ezeknek is jó kis kellően kiszáradt, érett, életképes magja van, így nem sietek az áztatásukkal egyelőre.

Íme a sajátom 2024-ből:

(a porcelán szocreál szobor természetesen nem egy komolyan gondolt dekoráció, ahgy a műanyag dinoszauruszok se, amiket a sziklakertbe szoktam pakolgatni 😅)

A végére pedig itt van pár gyönyörűség, amiről sajnos nem sikerült magot szerezni, de van pár elég inspiráló, ami itthon is tartható, ha máshogy nem is, szobanövényként, az első pl. minden auchan virágosztályának elengedhetetlen kelléke 😅

(pink rákvirág)

(őt már elfelejtettem, hogy mi)

(sárga trombitacserje - iszonyatosan sok van MINDENHOL belőle, mag persze sehol semmi 🥺)

(ő egy gyomnövény, megpróbáltam magot szerezni, hogy legyen ilyen egzotikus gyom is otthon, de 5-6 centis méhek vették rossz néven a próbálkozást, úgyhogy inkább elmenekültem)