Repjegy

 A jegyet mi a tripair-en lőttük, ár-érték arányban nem volt rossz, nekem az volt fontos, hogy a lehető legkevesebb ideig tartson, ez 20-21 óra volt és 3 átszállás. Van közvetlen járat is az EVA air-el Bécsből, de az pont kétszer ennyibe került és így sem volt olcsó, pedig októberben vettük a jegyet. Állítólag egy évvel előre vagy az indulás előtt 1 héttel érdemes venni, szóval ezt egy kicsit elbénáztuk, de ez van, tapasztalatlanok voltunk. Így volt oda-vissza 2 főre, összesen  2 kézipoggyásszal és 2db 23 kilós feladottal 591.000 Ft a Budapest-Bangkok.

Természetesen már most nézegetjük a jegyeket, kizárt, hogy egy egyszeri bakancslista pipára elég volt ennyi ebből az országból 🥰, csak jövőre Krabi lenne a cél, de hiába nézzük most egy évvel előre, mégsem látok még a legborzasztóbb 4-szer átszállós, 30órás borzalomból se 660e alatt, szóval remélem lesz még azért jobb áron (mondjuk amúgy se tudnánk most megvenni 🤣) 

Azt tapasztaltam, de kommenteljetek, ha tudtok jobbat, hogy sok ilyen repjegyüzér oldal van és nézegetni kell mind, mert nem mindegyik számol mindegyiknek a járataival, gondolom csak azokkal kalkulál, akikkel szerződése van, ezért én nézegettem kb 10 féle ilyet hetekig és nagyok a difik! Sőt, érdemes közvetlenül a légitársaságok oldalát is megnézni. A Bangkok-Koh Samui jegyet például a Bangkok air oldalán vettük és az teljesen fapados áron volt.

Parkolás a reptéren

Van egy csomó reptéri parkolásra létrejött cég Vecsésen, mi a „repteres parkoló” nevezetűnél parkoltunk, ami sokkal olcsóbb, mint közvetlenül a reptéren parkolni és odavisz 3 perc alatt egy minibusz (nincs várakozás se), meg el is hoz, amikor hazafelé jössz, szóval semmilyen kellemetlenséget nem jelentett itt megállni.

Check-in

A chekin-ek online történtek, de eléggé aggódtam miatta, mert mindenhol kért a felület közelezően kitöltendőként vízum számot, kibocsátó országot, stb, pedig Thaiföldre 30 napig vízummentesség van. (Az átszállási országokba nem kell vízum, akkor sem, amúgy kéne, persze mi nem is hagytuk el a reptereket, néha még a tranzitot se. )

Valahogy megcsináltam (útlevél adatokat írva a vízumhoz), de aztán az első poggyász feladásánál szóltam a lufthansás földi személyzetnek, akik elvileg mókoltak rajta valamit. Ülőhelyet variálni csak pénzért lehetett volna, így a Frankfurtba és az Abu Dhabiba menőn is jó szar helyünk volt, folyosó melletti, vagy szárny felett ablak melletti, de legalább egymás mellett. A business-re vagy legalább extra lábhelyre update iszonyú drága lett volna, pedig a visszaútra már komolyan foglalkoztatott, nagyon-nagyon rossz ennyit utazni, én összesen 1 órát tudtam aludni, aztán első nap egyből mentünk várost nézni Bangkokba, így sikerült egy ötvenpár órás nem alvást összehoznom, ami után megint csak 3 óra olt aludni, ami elég gyötrelmes volt, a harmadik napon már néha megszédültem, földrengést hallucináltam, meg ilyenek, nem ajánlom senkinek 🤣

Név a repjegyen

A repjegyekre amúgy a 2 keresztnevem egybe írták, ami miatt aggódtam, hogy nem fog egyezni az útlevéllel, de sehol nem okozott problémát, aztán rájöttem, hogy ez eddig mindig így is volt, amikor repültem, szóval hiába riogat az oldal, hogy ugyanaz szerepeljen a jegyen, mint az útlevélben, ezen nem kell aggódni.

Kényelem (na persze...🤣🤣🤣) a repülőn

Mi az Etihad air-el repültünk, az első járat Frankfurtba ment, amit a Lufthansa üzemeltetetett, ez kb két óra volt és iszonyú kényelmetlen. Tipikus fapados borzalom, kényelmetlen székek, semmi szórakozás, kaja se volt. Utána Etihad air-es járat volt Abu Dhabiba, onnan pedig szintén Etihad Bangkokba. Az átszállások közt 2-3 órák voltak, de kellett is ennyi, egyrészt dohányzásra kijelölt helyet nehéz volt sokszor találni, másrészt volt, ahol olyan messze volt a kapu, hogy még a reptér belső vonatjával is menni kellett 10 percet, harmadrészt meg ugyan adnak az Etihad-on kaját, de keveset, így általában enni is kellett idő az átszállásokkor, szóval jó volt, hogy volt ennyi idő, pedig egyik gép sem késett. Számomra amúgy az Etihad is szörnyű volt, talán egy hangyafasznyit nagyobb volt a lábhely, de pár óra után annyira szeretne az ember egyenesen feküdni és aludni, hogy a folyosóra lefekvés ötlete is átfut a agyán, mint teljesen vállalható opció 🤣, ami persze nem opció, a stewardesek folyamatosan tologatják azokat az Istenverte kocsikat, az emberek jönnek-mennek. Az Etihad air-en van lcd kijelzője mindenkinek, adnak fülest, kispárnát, plédet, füldugót, fogkefét, fogkrémet, vannak filmek, zene, játékok, de véleményem szerint semmi nem segít ilyen hosszú nyomorgáson. Kaját, inni adnak ingyen, egész jót, meleg ételként arab kaját.

Feladott poggyász

Amúgy így, hogy egy pakkban vettük meg a jegyet, ezek elvileg bevárják egymást és a csomagokat se kellett átvenni majd újra feladni, de ezt meg kell kérdezni az első feladáskor a reptéren, mert nem alap.

Ami elég kellemetlen, hogy csak 23 kg lehetett a feladott poggyász, én még éjjel 2-kor is méregettem a 2 csomagot, hogy ne legyen több egyikben se, de nem volt könnyű beleférni, pedig méretre kisebb volt a 2 nagy bőrönd, mint lehetett volna, lehet én voltam túlkészülve, sőt, biztos 🤣, pl. hajszárító még a legleprább bangkoki szálláson is volt.

Amit totálisan értelmetlen volt vinni:

• hajszárító (van mindenhol, de úgyis megszárad 5 perc alatt)
• sminkcuccok (1. úgyis le leszel égve, akkor is, ha 50 faktorossal kened magad, akkor is, ha csak árnyékban vagy😅, 2. abban a páratartalomban a vízálló szempillaspirál a maximum, aminek értelme van, 3. miután lebarnulsz, az alapozós arcod szürkének néz majd ki egy narancssárga testen, szóval azt se fogod használni😀)
• edzőscuccok (hiába volt konditerem, a partner cég vagy 5 km-re volt, vagy nagyon lepukkant volt a kondi részleg, ami viszont irtó menő volt, az egy tengerparti konditerem Koh Phanganon, ami nyitott volt és fából faragott súlyzók voltak 🤩, oda viszont fürdőruhában ment mindenki)
• szandálok, cipők, magassarkú (🤣🤣🤣) (ugyanabban a papucsban voltam végig)
• ékszerek (a harmadik nap után rájössz, hogy hámlik a fejed, kegyetlen a hajad és sminkelni sincs értelme, akkor meg már minek a bizsu 🤣)
• powerbank (minden reptéren lehetett mindent tölteni, csak én egyszer voltam Milánóban olyan reptéren, ahol egyáltalán nem volt konnektor, csak fizetős, ami persze kártyával nem ment, úgyhogy ez nagyon belém égett, miután 2 órán át azon aggódtam, hogy 4% elég lesz-e a boarding card qr kódjának a beolvasásához meg taxit hívni majd Budapesten és még egy sudokuzást se lehetett megkockáztatni telefonnal a gépen🤣)
• 5 féle fürdőruha (egy idő után rájöttem, hogy inkább egyet hordok, mert nem 5 féle mintájúra akarok égni)
• nemzetközi jogsi (lásd https://napos-b-oldal.blog.hu/2024/03/08/dolgok_amiktol_kar_volt_felni)
• kendő (nem érték be vele Bangkokban a tempomokban, megvetették a csudálatos fruit of the loom kaliberű alvós pólót 200 bath-ért)
• snorkel szett (amikor ilyen túrára mész, ott adnak, máshol meg bárhol próbáltuk, nem volt egy nagy élmény, a vízi élővilág kb olyan egzotikus volt, mint Horvátországban)
• 12 könyv, amiből 2-t vettem elő 1-1 órára, egyszerűen folyton menni kellett egy újabb beach-et felfedezni, egy újabb látványosságot megnézni, vagy a 2 méteres hullámokban ugrabugrálni, mint az 5 évesek 😀, nem jutott idő ilyenekre
• sakk és kártya ugyanezért tök felesleges volt, a gépen meg én annyira szenvedtem, hogy semmi nem segített volna rajta
• fejpárna a gépre (adnak kispárnát)

Legközelebb többet fogok vinni viszont napozás utáni krémből, mert az elég drága kinn, fejfájáscsillapítóból, mert valamiért nekem szinte végig kellett, meg gumimatracot, mert azt szinte sehol nem láttam, hogy árulnának és marha jó lett volna a matracon hullámozni.

A feladottba lehet tenni folyadékot, nagyobbat is, mint 100ml, viszont értékes műszaki cikket és bármi olyat, aminek van akksija a kézibe kell, ami meg asszem 7 kg lehetett itt, de szerencsére azt senki nem ellenőrizte. plusz volt rajta egy hátizsák is a fedélzetre szálláskor, amit szintén szabad vinni, sajnáltam is, hogy csak nekem volt, mert azt se méregette senki. Már itt is ezzel játszanak a lufthansán, hogy túlfoglalt a gép és elveszik a gurulós kézit, ha nincs szerencséd, de tőlünk szerencsére nem vették el. Gondolom ennek az a célja, hogy vedd meg a priority beszállást, akkor biztos nem nálad derül ki, hogy elfogytak a szék feletti helyek.

A feladott poggyászt sehol nem keverték el szerencsére, de azért érdemes úgy csomagolni, hogy a fontos dolgok a kéziben legyenek, pl. gyógyszerek. A feladósnak kitörték az egyik kerekét, de későn vettem észre, hazafelé meg nagyon fáradt voltam még ezt is intézni.

Telefon/internet

Ezen a fronton azt olvastuk, hogy egyből a reptéren érdemes venni sim kártyát, vettünk is 2 korlátlan netes 15 naposat, 800 bath-ért az elsőt, fél áron a másodikat, de kár volt, mert a koh samui reptéren fele annyi volt. Itt bárki hazudhatja, hogy ő a legjobb valamiben Thaiföldön🤣, ennek megfelelően elég szar az 5g-nek és „Thaiföld legjobb internet”-ének 😄 hazudott net, ami sokszor 3, 4 g, vagy csak szimplán nincs 🤣. Free wifi viszont mindenhol van, ráadásul jó erős (kivéve Ferihegyen🥴), szóval, ha nem fontos a folyamatos elérhetőség, meg is lehet spórolni ezt a kiadást. Ja és vigyetek magatokkal olyan sim fedél kinyitó pöcköt, mert hazaérve marha nehéz lesz a minibuszosnak szólni a thai számról, a thai internettel 😅

Reptéri árak, kp felvétel, bankkártyás fizetés, taxi és helyi über

A reptér amúgy bangkokban is drága, kp felvét atm-ből 220 bath díjjal, de ugyanannyi kb mindenhol, ahol később vettünk fel, és a visa tudtommal először euróra vált, aztán bathra, ami miatt kétszer is megvágnak a konverzión a marzzsal. Kávé is arany áron volt, víz is. Abu Dhabiban még drágább, 4000 Ft volt átszámítva egy haspuffadás elleni gyógyszer. A Meki, Burger king ott se drága amúgy az ottani árakhoz képest, de a bangoki reptéren kifejezetten drága volt az is, hazafél Münchenben meg 20e Ft-ért vettünk 2 csokit, 2 üdítőt és 2 legolcsóbb kis szendvicset, ami az előtte fél nappal evett 800 Ft-os bangkoki ebédhez képest nem esett jól 🤣

Bankkártyával fizetni sok helyen nem lehet, vagy csak 200 bath felett, vagy qr kóddal lehet csak, de ahhoz thai bankszámla kell, így leginkább kp-ztunk. Puccosabb helyeken lehet bankkártyával, terminálon fizetni. A pénzek mind szinte ugyanolyan színűek és mintájúak, elég nehéz megszokni őket. Jó lett volna a revolut kártya, de sajnos későn rendeltük meg és nem érkezett meg az indulásig.

Közlekedés

A reptéren taxit fogtunk, volt egy külön automata, ahol jegyet kellett húzni, majd a megfelelő számú taxist megtalálni, 800 bath volt a majdnem 1 órás út, ha útdíjjal mész, azt neked kell fizetni.

Bangkokban mi nem béreltünk robogót, tömegközlekedés ott van, de azt se használtuk erre az egy napra, amit 20.-án ott töltöttünk, se az utolsó napon, robogóbérlést Bangkokban inkább nem is ajánlanám, őrültebb a közlekedés, mint a nyaraló helyeken. A közúti közlekedésről már írtam bővebben itt: https://napos-b-oldal.blog.hu/2024/03/08/elso_nap_koh_phanganon_es_a_kultursokk

Miután a grab nevű helyi übert megtaláltuk, rájöttünk, hogy az sokkal olcsóbb, a reptérre kifelé már csak 400 bath volt az út. Le kell az appot tölteni, 5-ször használtuk, minden alkalom tök OK volt, ha útdíjasat útvonalat választasz, azt neked kell fizetni és próbálnak rádumálni, mert neki ugye az jobb, de az ár ugyanannyi, emiatt azért néha hazudgálnak😆, hogy úgy mennyivel lenne gyorsabb, de ha kedvesen elutasítod (mert látod a google maps-en, hogy ugyanannyi idő 😅), azt elfogadják. Nem szeretnek amúgy sem konfrontálódni, és tényleg kedvesek, még ha picit meg is akarnak vágni. Egy olyan sofőr volt, aki látványosan gyűlölt minket, hogy nem akartam 3 autópályadíjjal megfejelni az amúgy is drágának számító fuvardíját, de a szikrázó tekintetén és azon kívül, hogy csak kinyitotta a csomagtartót, feltehetőleg valami olyasmit mondva thai-ul, hogy „ vegyétek ki magatoknak, hogy rohadnátok meg” 🤣 és hogy nem köszönt el 😳, túl lehetett élni. Azt hiszem ő volt az egyetlen tuskó thai, akivel találkoztunk ☺️

Grab vagy tömegközlekedés se Samuin, se Koh Phanganon nincs, így ott csak a robogó, a lábad és a taxi marad. Azokon az utakon én biztosan nem bringáznék, de ha valaki profi hegyi kerékpáros, akkor hajrá 🤣

A taxi néha meglepően drága, nagyok a difik, és ennek ellenére volt, hogy elvittük az asszonyt is közben dolgozni, vagy a gyereket iskolába, beugrottunk a sofőr heti fű adagját megvenni egy weed shopba és hasonlók, a világ legnagyobb természetességével 🤣

A képek a reptéren készült Koh Samui-n, ez egy ilyen cuki pici reptér, nyitott, madarak fészkelnek a váróban és gekkók futkosnak a falon. Imádnivaló 🥰

Ennyit a hasznos infókról, legközelebb a szállásokról, agodáról és 2 borzasztóan rossz szállásválasztásról lesz szó, utána meg az evés-ivásról, aztán kénytelen leszek teljesen visszasüppedni a magyar valóságba és nem hiszem, hogy tudok majd ilyen izgalmasakat írni, de meglátjuk 😄 Lehet jobb is lesz majd abbahagyni, mert irtó időigényes ennyit írni, de annyira jó nosztalgiázni 🥹❤️