Amikor megérkeztünk, Bangkokban töltöttük az első napot, onnan pedig Koh Samuira mentünk repülővel, azután pedig komppal Koh Phanganra.

Koh Phangan egy sziget, amit 20 éve még senki nem ismert kb, csak a Fullmoon partykról volt ismert, aztán a leleményes thaiok rájöttek, hogy itt is baromi szépek a tengerpartok, itt is szép a dzsungel, a Fullmoon party is kezd nagyon híres lenni, csináljunk ebből is turisztikai célpontot. Ennek megfelelően már elkezdett sajnos erősen elturistásodni, de még kellően megvan a koszos bája, nagyon sok a hippi, a digitális nomád, de sok a helyi is. Az egész sziget körbeutazása 40km, szóval robogóval kényelmesen lehet utazgatni benne, de a közlekedésről majd később.

Igazából már Bangkokban is sokkoló volt szembesülni a szagokkal, a szállással, a piacozással, a közlekedéssel, a tuktukkal, a kóbor kutyákkal, macskákkal, szeméttel, kosszal, rendezetlenséggel, hangzavarral, szmoggal, emellett pedig a gyönyörű templomokkal, amiknek a bejáratánál néha sétált a belváros közepén 1-1 disznó vagy pár önsétáltató kakas, de Koh Phanganon végképp pofáncsapott, hogy mennyire sok arca van ennek az országnak.

Kitettek minket a taxiból a szálláson, ami szerencsére egy eszméletlen szép tengerpartra nézett, a bungaló is nagyon rendben volt, amitől a bangkoki szállás után eléggé tartottam, mert annak nem sok köze volt az agodán szereplő képekhez, mégis 8 pontos értékelése volt 😄, de ez tényleg nagyon tuti kis szállás volt, kb 10 méterre a parttól. Ott azon a kis pár négyzetméteres szegleten minden OK volt, szép, gondozott kert, csicsergő madarak, szép beach, egész európai szobácska, jó klíma, jó hűtő, tisztaság, nagy tv, de aztán elindultunk sétálni a környéken és konkrétan a szállás mellett már ilyen hajléktalan bunkinak/purtinak/drogtanyának tűnő építmények mellett haladtunk el, szemétdombokon keresztül, úgyhogy itt meg is fejtettem, miért volt csak 20e Ft éjszakánként két főnek ez a tuti kis szállás. De aztán rá kellett jönnöm, hogy az egész sziget ilyen, ez a szállás egyáltalán nincs rossz helyen. Itt egy szemétdomb, ott egy csöves putri, kóbor kutya eszméletlen mennyiségben, kakasok ilyen kis mobil kalitkákkal lefedve az út szélén, minden olyan, mintha egy nagy józsefvárosi piac lenne, és közben mindenhol építkeznek is.

Bemész a kajáldákba, ahonnan egy magyar ÁNTSZ ellenőr sírógörccsel fordulna ki, hozzáragad az alkarod a víz sosem érintette viaszosvászon terítőhöz, vagy a ragacsos fa asztalhoz, a lábad a jobb napokat is látott törött műanyag székhez, a hallét, amivel sóznak is nehéz elengedni 😆, aztán megkapod életed legfinomabb kajáit 6-800 Ft-okért és nem érted, hogy hogyhogy nem kaptál még mindig vérhast, mikor már három napja csak ezekben a kis büfékben eszel. Spoiler: semmi bajunk nem lett egy ilyentől se a majd 3 hét alatt, pedig csak Koh Samuin ettünk először puccos helyen, igazából azt sem önszántunkból, mert semmivel sem volt a kaja ott jobb, mint ezekben, sőt.

Az emberek mindenhol nagyon kedvesek, és legtöbbször nincs olyan érzésed, hogy ez kamu kedvesség, tényleg irtó hálásak mindenért, a visszajárót mindig visszahozzák, hiába mondod el, hogy 500-ból adjon vissza (mondjuk az angol nagyon nem az erősségük 😆), ha kicsit le is húznak itt-ott ilyen 100 forintos parkolási díjakkal, vagy egy-egy hiéna taxis betalál, akkor is kedvesen csinálják és nem pofátlanul. A takarító nénink pl. látta, hogy a google translate-el küzdök, hogy legalább egy jónapot-ot el tudjak sajátítani, és odajött nyelvleckéket adni 🥰. Vagy a bangkoki szálláson kicsekkoltunk éjjel és csak egy biztonsági őr volt, akinek mondtuk, hogy hívunk taxit, bár nem értette, és mikor még 10 perc múlva is kinn álltunk, kijött a telefonjával, és a google translate-el elmondatta angolul, hogy sikerült-e taxit fognunk. Az ég világon semmi érdeke nem fűződött hozzá, csak aggódott miattunk 🥰.  A kóborkutya helyzet egy külön poszt lesz, de velük is a legtöbben kedvesek, a legpuccosabb étteremből sem dobják ki őket, ott pihenget a pultnál a földön a kutyus, úgy kell átlépni és mindenhol etetik, itatják őket, egyetlen soványat se láttam, konkrétan dagik is vannak, és a legtöbben nem rühesek vagy ápolatlanok, jó kondiban vannak és boldognak is tűnnek. Biztos, hogy a buddhizmus sokat hozzátesz ahhoz, ahogy ők bánnak az emberekkel, állatokkal. 

Aztán kimész a kajáldából, mendegélsz, mindenki dudál, nincs is járda szinte, mindenhonnan jönnek, senki le se szarja a szabályokat, nincs gyalogos lámpa, a zebrán simán elütnek, nem érdekli őket, hogy át akarnál jutni 😅, por van, 40 fok és szeméthegyek mindenhol, nem érted, hogy mi bajuk, miért dudálnak folyamatosan, rossz oldalon gyalogolsz? Vagy mi a fene bajuk van? Elmész egy gyönyörű kókuszpálma liget mellett, aztán egy szép kis 4 csillagos resort mellett, és közvetlenül utána egy kókuszdióból meg pálmalevélből rakott tűzrakás szegélyezi az utad, amin épp égetik le a műanyagot a rézkábelről, vagy egy színesfém kereskedő, ahol irgalmatlan húgyszag van és egy látványosan rühes szerencsétlen kutya fekszik az ajtajában. Amúgy ez az égetés valami helyi sport náluk, állandóan égetnek, szemetet is, vezetékeket is, szerintem reggel felkelnek, kinyújtóznak, majd felkiáltanak, hogy úgy égetnék valamit!, és már indulnak is tüzet rakni 😅

Utána bemész a helyi CBA-ba, a mindent leuraló seven eleven-be, amiből tényleg minden sarkon van egy, és a 15 fokos légkondi kiheverése után azonnal nyugaton érzed magad. Majd kijössz, beugrasz a nyitott oldalú bádogtetejű üzletbe, ami előtt le kell venni a papucsodat és szembesülsz vele, hogy egyrészt olyan szar szag van, hogy mindjárt behánysz, másrészt ez egy olyan élelmiszer bolt, ami vízvezeték-szerelő szakáruház, mosoda és robogóbérlő is egyben 😆 Ja és jó eséllyel laknak is benne, olyan többször volt, hogy beültünk valahova enni, és ahogy helyet foglaltam, tőlem két méterre riadt arccal húzta el valaki a függönyt, aki épp az ágyán fekve tévézett 😅 Vagy megkérdeztük, hogy hol a WC és beinvitáltak a lakásba, hogy erre-erre, ahol nagypapa és nagymama épp tévézés közben ebédeltek és kedvesen integetnek, te meg bemehettél a fürdőbe, ahol ott voltak a fogkeféik, az intim betétjük, meg a samponjuk 🤣

Mész, mész mendegélsz tovább, átmész pár ilyen királyi családot méltató összetákolt diadalív szerűség alatt (nagyon tisztelik a királyi családot, mondjuk ha nem tisztelnék, akár halálbüntetést is kaphatnának, szóval nem nagyon van más lehetőségük😆, de szerintem nem kényszerből csinálják), és hüledezel azon, hogy hogy tud ennyire sok weed shop megélni itt, majd átesel egy boka magasságban kifeszített szögesdróton, mert az az üres háromszög, amin le akartad vágni a sarkot magántulajdon 😆 (Általában a kerítés néhány kifeszített szögesdrót, ezután fejtettem meg, hogy azért van annyi olyan kóbor kutya, akin hatalmas vágások vannak.)

A boltok kb úgy néznek ki, hogy 10-ből 6 kajálda. Tényleg minden kajálda szinte, elképesztő, ezen nagyon sokat röhögtünk az elején, hogy ezek mennyit esznek? Van olyan, aki nem eszik, nem főzi az ennivalót, nem felszolgálja, vagy nem alapanyagért ment éppen? 😆 Ezek családi bizniszek, a gyerekmunka sem ritka, néha egészen fiatal gyerekek hozták ki a fogásokat, mindenki kiveszi a részét a munkából. Amúgy az ételek elképesztően finomak, és minden aggodalmam ellenére egyáltalán nem betegítenek meg, pedig azért Bangkokban voltunk olyan konyhán, ahol konkrétan 3 macska ugrabugrált a szakács húsvagdosó pultján, a földön meg 2 kóbor kutya kunyerált, és a konyhából egy olyan trainspotting wc nyílt, ami bangkoki viszonylatban is kőkeménynek számított 😆. Egyvalamit kell betartani, ott kell enni, ahol sokan vannak és ahol a helyiek is esznek, ott biztos pörög kellőképpen az üzlet annyira, hogy ne legyen romlott a kaja.

Emellett mondjuk a 7. naptól mindketten fostunk folyamatosan, de nem ilyen Dumb és Dumberesen, irányíthatatlanul és azonnal WC-ért könyörögve, de normális kakánk nem igazán volt 😆, gondolom a sok rost, a sok folyadék, a sok zsír és az európai gyomrunknak túl sok, túl idegen fűszer hatása volt ez. Ennek mondjuk megvolt az a hátránya, hogy többet kellett ennünk, de azért gyógyszerre egyszer sem szorultunk.Hoppá! Most megvilágosodtam! Ezért esznek ennyit! 😅 És ezért ilyen vékonyak! 😃

A maradék 4 boltból 1 biztos, hogy weed shop, Thaiföldön ugyanis 2021 óta legális a fű, persze csak orvosi használatra, de senki le se szarja ezt se. Kicsit furák ezek a szabályok, mert mindenre nagyon súlyos büntetést lehetne kb kiszabni, pl. ha a királlyal szemben bármilyen tiszteletlenséget mondasz, akár ki is végezhetnek, közterületen nem szabad dohányozni, elvileg tilos az e-cigi a teljes országban, a behozatal is, saját célra is, börtönbe dughatnak érte (amit szerintem el tudtok képzelni, hogy néz ki), elvileg füvezni sem szabad közterületen, elvileg közlekedési szabályok is vannak, gyakorlatilag meg semmi nem úgy működik, ahogy a törvényekben le van írva és rendőrrel sem találkoztuk egy hét alatt, aki bármiért megdorgálhatna. Bukósisakot is csak az ilyen beszari turisták hordanak, mint mi 🤣

A maradék 3 bolt pedig mosoda és robogóbérlő (ezek valahogy mindig együtt járnak😆), patika és seven eleven, hová néha besétál egy ilyen 3 méteres varánusz, ez nem vicc, mi is láttunk élőben egy méteres monitor lizzard párt felszabadultan guberálni a szemétben, de majd az állatokról írok egy külön posztot 😀

https://www.youtube.com/watch?v=Ygo4jUNuvqA

Szinten minden ház és üzlet mellett van egy kis - először oltárnak hitt - spirit house, ami egy pici házikó egy emelvényen, egy pici létrával, előtte étellel és itallal, ami arra szolgál, hogy a vándorló lelkek megpihenhessenek és ne okozzanak gondot a családnak. Ezeket néha elfoglalják kóbor macskák, és ott kuksolnak benne, mint valami istenség, irtó mókásak 😅 Egyébként nagyon szép rendezettek (legalább ezek 🤣)

Második naptól béreltünk robogót, mert rájöttünk, hogy a szállás végében levő beach nagyon szép, sokkal szebb, mint amit valaha láttunk, de ez csak a jéghegy csúcsa, fehér homok ide vagy oda, mert ott csak 1 nyamvadt pálma volt, délutánra teljesen eltűnt belőle az apály miatt a víz és tele volt szeméttel, rozsdás szögtől a törött üvegen át, egy ideig szedegettük, aztán feladtuk, meg már kezdtek furán nézni ránk a szálláson, hogy miért van ennyi és ilyen sok fura szemetünk 😆 A legfurább dolog egy fél pár szilikon felragasztható cici volt, amit találtunk 😂 

Sajnos a szemét, az egészen elképesztő agyoncsomagolás (kizárólag műanyagba), a dupla műanyag szívószálak, a rengeteg vastag nejlonszatyor, a tengerben a sok hulladék nagyon elszomorító, de erről majd egy másik posztban írok.

És hát itt jött az következő sokk, a közlekedés. Ők ugye jobbkormányos autókat vezetnek, az út bal oldalán, mint az angolok, ami eleve nagyon parává teszi a vezetést, de a tábláknak se sok köze van a magyar kreszhez, a lámpák sem egyértelműek, vagy csak ennyire leszarják, nem tudtuk megfejteni, mert egy csomószor volt olyan, hogy ugyan piros volt egy kereszteződésben, de ugyanúgy ment minden irányból mindenki, csak lassabban. Nem igazán enged be senki senkit, a gyalogosokat annyira leszarják, mintha nem is léteznének, bukósisakot kb senki nem hord, csak a nagyon friss turisták és 10 járműből 6 robogó, vagy ez az oldalkocsisra megtákolt robogó, amiben néha egész családok utaznak és ha egy kóbor kutya felkéredzkedik, természetesen viszik őt is magukkal 😅 Mindenki mindenért indexel, sokszor rossz irányba, vagy csak úgy marad az index, vagy csak ezzel jelzik, hogy valami történni fog, és folyamatosan dudálnak. A dzsungelen átvezető autóutak pedig olyanok, hogy mész felfelé egy 45 fokos emelkedőn (ketten a robogón a hab testünkkel), aztán lefelé zuhansz kb egy szakadék meredekségű úton, az olyan fékeddel, ami a legjobb esetben is csak 30-ra tud lelassítani (minden robogó fékje ilyen állapotú), és a lejtő alján mindig van egy minimum derékszögű kanyar, háttérben egy szakadékkal🤣. Ott már egy kicsit visszasírtuk a "városi"  közlekedést, ugyanakkor hihetetlen szépek ezek az utak a kilátással, a belógó pálmákkal és a folyamatos dzsungel hangokkal, madarakkal, kabóca szerű valamivel, ami megállás nélkül nyomja a dalt.

Az első napon biztos voltam benne, hogy ezt nem éljük túl, de aztán rájöttünk, hogy egyrészt nagyon vigyáznak a robogósokra, másrészt nem idegbeteg senki, csak nem szeretik, ha leáll a forgalom, inkább csordogálnak át minden, csak megállni ne kelljen, harmadrészt nem azért dudálnak, mint amiért mi itthon ("mit csinálsz, te idióta?"), hanem azért, hogy jelezzék, hogy jönnek, vagy készülnek valamire, ne nyisd rám az ajtót, jövök, be fogok menni eléd, úgy maradt az indexed, a taxik meg egymásnak köszönésképp, a gyalogosoknak pedig azért, hogy tudjanak róla, hogy ez itt egy taxi, le lehet inteni. Ja és egyáltalán nem vezetnek gyorsan, mondjuk ilyen műszaki állapotú robogókkal nehéz is lenne 😃, de az autósok is szabálykövetők ebben, bár őszintén nem tudjuk, mennyivel lehet vezetni, mert azt nem szokták kiírni, csak nagyon ritkán. Minden esetre 50-nél többel sehol sem mennek, bár lehet, hogy csak 30-al mehetnének, ezt már sosem tudjuk meg 😅

Mindezek ellenére elég gyorsan beleszoktunk, ami tőlem kifejezetten nagy dolog, mert irtó beszari vagyok a közlekedés tekintetében is, jogsim is csak 2 éve lett emiatt, de az anyósülésen is tudok rettegni, de valahogy végig olyan érzésünk volt, hogy itt mindenkire vigyáz a Jóisten, a Sors, Buddha, Manitu, vagy nevezzük bárminek, ha ez nem így lenne, ezek minden nap halomra halnának, igazából már az csoda, hogy nem ölnek meg a 30-40 méter magas kókuszpálmákról folyamatosan potyogó kőkemény kókuszdiók napi 10-20 embert, nem pusztultak még ki tömegesen a konyhai higiénia hiánya miatt, nem tört ki pestis a rágcsálók miatt, nem harapják meg veszett kutyák őket, miért lennének a közlekedésben kevésbé szerencsések? A rengeteg kóbor kutya sem ugrál a kocsik elé, bár tény, hogy sokszor kolbászolnak az úton, de nem láttam egy gázolást se. Vagy megtanulták, hogy nem szabad autó elé menni, vagy, aki nem tanulta meg, már nem él 🥺, vagy ennyire figyelnek rájuk, vagy megint csak az érthetetlen szerencséjük az oka, hogy ebből se nagyon vannak balesetek. Hozzátartozik, hogy a lazaságomban közrejátszott, hogy a párom valahol azt olvasta, hogy mindezek ellenére Thaiföldön van a legkevesebb baleset, amit eléggé kétkedve fogadtam, de szerencsére csak utolsó nap kerestem rá, hogy rájöjjek, ez baromira nem igaz és itt van a 2. legtöbb halálos közúti baleset a világon 😳. Mindegy, utólag már nem lehet félni, azt a fél napot meg összeszorított seggel, de túléltem. 

És akkor keresztülrobogózol a dzsungelen a hullámvasút szerpentinen, ami tényleg elképesztően szép és teljesen olyan, mintha egy filmben, vagy egy álomban lennél, nem is ebben a világban, és eljutsz a partra, amiért a legtöbb ember eljön ide, és megérkezel az első olyanra, ami gondozott, ahol buja a növényzet, ahol álomszép a fehér, mini szemcsés homok, ahol úgy süpped bele a lábad a vizes homokba, mintha a legfinomabb padlószőnyeg lenne egy öt csillagos szállodában, ahol a tenger minden filter nélkül is vakítóan türkizkék és 27 fokos, a hullámok tökéletesek, a mélyülés tökéletes, a kék égen a felhők is olyanok, mintha mesterséges intelligencia rajzolta volna, nem böki meg egy sittdarab sem a talpad, nem ragad rá egy mellbimbó takaró szilikon darab sem a bokádra, hintaágyak és bungaló kinézetű étterem van, a parton 3-4000 Ft egy óra thai masszázs úgy, hogy a madarakat, a pálmák suhogását és a tengert hallgatod közben, nincs egyáltalán tömeg, kókuszdiók sem potyognak, jobbra és balra egy-egy hegy van dzsungellel, a láthatáron csak a nagy kékség, simogatja a szellő az arcod, iszod a jéghideg kókusz shake-et fityingekért a kókuszdiódból, szóval tényleg giccsesen, feldolgozhatatlanul, befogadhatatlanul, sokkolóan csodaszép minden, és te nem érted, hogy hogy lehetsz ennyire iszonyatosan mázlista, hogy hordozhat a Jóisten ennyire a tenyerén, hogy itt lehetsz. Elönt a mérhetetlen hála, és ezen a ponton - ha még nem történt volna meg -  örökre és visszavonhatatlanul szerelmes leszel mindenébe ennek az országnak 🥰. 

Az utazás utolsó estéjét Bangkokban töltöttük, ahol már csak annyira bírtuk rávenni magunkat a 6 órás szálláson heverés után (ami szintén megér majd egy külön posztot, annyira ázsiai volt 😃), hogy elmenjünk a Chinatown-ba, ami tulajdonképpen egy hatalmas utcai piac, de kb akkora, mint Zugló. A lényeg, hogy a Chinatown totál kihalt lett este 8-ra, ezért áttuktukoztunk egy másik éjszakai piacra, de az valójában a pingpong show-k utcája volt egy kis piaccal fűszerezve, mint ez később kiderült. Már a tuktuksofőr is sandán vigyorogva kérdezgette, hogy pingpont tour? Akkor még egyáltalán nem értettünk.

Ahogy leszálltunk már ránk is rontott egy nagyon erőszakos faszi, egy nagyon gyűrött laminált listát lobogtatva, hogy 300 bath-ért ezt az egész showt megkapjuk, csak menjünk már. Ilyenek voltak rajta, hogy pussy carrot, pussy banana, pussy pingpong. Addigra már megismerve az ilyen ügyekben tanúsított igényességüket, biztos voltam benne, hogy ez valami nagyon lebujos, ritka ocsmány performansz lesz, úgyhogy sok kedvem nem volt hozzá, de a párom meggyőzött, hogy Bangkokból a szexturisztikai célpont jelleget egyáltalán nem megismerve távozni bűn lenne és mivel szerettem volna ladyboy showra menni, de az kimaradt, gondoltam, üsse kő. Hát mikor fogok újra a pinájukkal pingpongozó nőket látni? (Ja, amúgy én nő vagyok, a párom meg pasi, ennek a ki győz meg kit nemi szerepek tekintetében lesz még később jelentősége).

Kicsengettük érte a borsos 300-300 bathot, ami 6000 Ft, de összehasonlításképp a legfullosabb transzvesztita szexmunkással kerül Bangkokban egy mindenre kiterjedő óra 200 bathba (ezt csak olvastuk, annyira azért nem vagyunk elvetemültek), szóval már itt egyértelművé vált, hogy ez totális lehúzás, plusz a fickó, aki odavitt minket kierőszakolt egy 100 bathost borravalónak magának, ott már minden mindegy alapon megkapta a 100-asát, meg szerettem volna a bámész szempárok elől is elmenekülni, akik érdeklődve figyelték, hogy ki az a palimadár páros, akiket elkaptak a hiénák. Ekkor felvezettek minket egy szűk kis lelinóleumozott lépcsőn egy penész szagú kis helyre, ahol csak és kizárólag mi voltunk 😅 A sarokban volt egy hatvanas DJ, aki valami nagyon borzasztó ázsiai popzenét játszott, fokozva a sokkoló hatást 😆 Leültettek minket az első sorba, kb 1-1.5 méterre a "színpadtól", amin a következő zajlott: volt két gyanúsan fiatal, iszonyat unott fejű biodíszlet csaj 1-1 sztriptízrúdat fogdosva, amellett totyorogva, olyan moszkva téri galambos mozgáskultúrával, ők még egész jól néztek ki, bár elég lelombozó volt, hogy az egyik a telefonját nyomkodta totyogás közben 😆 Emellett pedig volt két kifejezetten leharcolt, kövér 50-es nő, szintén nagyon unott fejel, meg egy szintén 50 körüli, aki legalább nagyon kedvesen mosolygott és jó alakja volt, végülis kiderült, hogy ő a legnagyobb művésznője a kegel gyakorlatoknak. (Amúgy összesen ennyi testzsírt nem láttunk 2 hét alatt, a thai emberek nagyon kis vékonykák, ők meg totál lamantinok voltak, nem akarok ducishamingelni, főleg, hogy én sem vagyok vékony, de én mondjuk nem is keresek pénzt a pucér testem látványával.)

Úgy indult, hogy a legducibb és legkevésbé lelkes arcú hölgy kicammogatott a színpad közepére, és mire felocsúdhattunk volna, beletöltött egy üdítős üvegnyi piát a puncijába, egy - az esztétikát minden módon nélkülöző - pózban, majd áttöltötte egy másik üvegbe.  De tényleg, egy ilyen Brünhilda egy köldökig felcsúszott kínai piaci kockás  - a legnagyobb jóindulattal is csak jelzés értékűnek nevezhető  - miniszoknyában leterített egy szakadt kis törcsit magának a színpadra, arra rácammogott mezítláb, koszos tappal és legelőnytelenebb premier plán pózba dugosta a hurkái közé az üveget, meg gyertyaállásokat csinált 🤣 Kegyetlen volt 🤣 Szerencsére nem kínált meg minket az üvegből 😆 Utána olyanok következtek, hogy az egyetlen kedves és értékelhetően kinéző nő elkezdett kihúzni a puncijából egy kb 4 méteres kötelet, és minket agitált, hogy játsszunk vele kötélhúzósat. Mindeközben ránk ugrott egy nagyon erőszakos, nagyon nem szimpatikus 65 éve körüli "madame", hogy mit rendelünk, úgyhogy onnantól legalább szorongathattuk megrettenve a piánkat, amit tripla áron kaptunk 😅 A következő attrakció kezdetét az jelezte, hogy az egyik a két duci közül dudált egy biciklis duda szerűséggel - természetesen - a puncijával. Azon a bohócduda hangon, hogy még szürreálisabb legyen az egész. Néha a DJ lehalkította a zenét, és be is mondta a kedves nagyérdeműnek, hogy pl. most a pussy banana következik. Ekkor bejött egy csapat angol, akik kb azonnal ki is fordultak a helyről 😂 A párom közben mondta, hogy ez iszonyatosan gáz, meneküljünk!!!, én viszont mondtam, hogy ennyi pénzért most már akkor is végigüljük, ha a heréi visszaszállnak a hasába, szóval dőljön hátra és élvezze a showt, megérdemli 😅 Mondjuk hozzátettem, hogyha arcon lőnek valami szifiliszes banánnal, én sosem bocsátom meg neki, hogy erre rávett.

És ekkor jöttek a punciból kilövős mutatványok, aminek az előkészítése úgy nézett ki, hogy amikor valaki nem mutatott be épp performanszot, a színpad szélén pucolta a banánt, lufikat fújt, uborkát hámozott, pingponglabdát mosott, vagy felmosott a színpad körül, addig is hasznossá téve magát.  Irtó szürreális volt az egész, én sokkos állapotban voltam, de az erotikától olyan messze volt, mint Makó Jeruzsálemtől, inkább valami nagyon furcsa bizarr rémálomra hasonlított egy ilyen maunika sós szekunder szégyen tengerben 😅

Ebből csak az zökkentett ki, hogy néha a nagyon nem szimpi, nagyon erőszakos idős "madame" odarángatta valamelyik művésznőt az épp aktuális performansz után és konkrétan tarhált, moszkva téri punk stílusban, hogy hívjuk meg a csajt valamire, mire én mondtam, hogy így is lehúztak minket, szóval no way, hogy még egy bathot költsünk erre a szürreális agyrémre 😆 Nyilván ettől nem lettek kedvesebbek, vagy lelkesebbek, bár azon az unottsági szinten szerencsére már nem sokat lehetett rontani 🤣

Utána jött a banán kilövés, a la 1. számú thai Brünhilda, amire színre lépett a gonosz madame egy - komolyan, ez nem vicc, én sem hittem el, de ez történt  - lepkehálóval és próbálta elkapni az amúgy megdöbbentő sebességgel kilőtt banánt, de nem sikerült neki!!! 🤣 Itt már sírtunk a röhögéstől, de valszeg más is aggódott már a szifiliszes banánal való arconlövés miatt, úgyhogy legalább a biztonságról igyekeztek gondoskodni 😆

Aztán jött a pingpong, megint valamelyik lamantin adta elő a 2 közül, közben már a két csinosabb biodíszlet lány a telefonját nyomkodta a színpad szélére ülve, csak a két Brünhilda maradt, meg a kegel művésznő, aki lufikat fújt a következő számhoz (meglepő módon a szájával). És ekkor a "madame" odahozott két lefóliázott (😳) pingpongütőt, és noszogatott minket, hogy fogjuk meg. Mondtam, hogy én biztos, hogy hozzá nem érek ehhez, de a páromnak ez minden vágya, úgyhogy odalökdöstük a színpadhoz és ő adogatta vissza a kilőtt labdákat 😅 Kicsit csalódott voltam, mert én ezt úgy képzeltem, hogy az egyikük az ütőt "fogja" a másik adogat, de így is eléggé, hogy is mondjam, érdekes volt. 

Amikor már azt hittem, hogy ez nem lehet durvább, de közben nagyon jól kárörvendtem azon, hogy most jól megkapja a párom a Sorstól a büntetését 🤣, megjelent újra a madame és elkezdett felmosni a színpad körül😆 (Hoppá, micsoda customer security, most jövök rá, hogy azért van, hogy el ne zakózzál a ki tudja milyen testnedveken a felszabadult pingpongozás közben.)

Utána pedig jött az, amiért én nem érzem elpocsékolt 800 bathnak a bulit. Jött a fő műsorszám, amiről hallottam már legendákat, de nem hittem el. A legesztétikusabb nőci elszívott egy egész szál cigit a puncijával! Persze kért hozzá tűzet is, amire megint kilöktem a párom, "kellett a síp, akkor fújjad" felkiáltással 🤣 hozzátéve, hogy utána nehogy a szájához nyúljon 😁. Hát az megdöbbentő volt, rendesen fújta, szívta, lehamuzott vele, tisztára ilyen szakállas nő, meg 2 fejű gyerek a cirkuszban extázis volt 😅

Közben persze nem állt le a tarhálás se, biztos így használják ki az emberek sokkos, védekezésre képtelen állapotát, de mi tartottuk magunkat a smucigsághoz, viszont a cigizősnek adtunk 100 bath borravalót, mert ő minden mutatvány után mosolygott, megköszönte, cuki volt és tényleg profi volt, pl kihúzott a puncijától egy borotvapengéket összefűző szálat úgy, hogy semmi baja nem lett tőle. 

Végülis nem vártuk végig, a lufikat puncival köpőcsövezve kidurrantást jó végszónak érzetem és mondtam a páromnak, hogy jól van, eleget láttunk, a csúcson kell abbahagyni, hacsak ő nem akar mégiscsak maradni, felőlem mehetünk, az én agyam nem tud több ilyet befogadni 🤣

Amúgy szerintem simán megérte, kurva vicces egyvelege volt a lehúzott turistaság és a "soha többé nem akarok pinát látni" életérzésének, én még életemben nem láttam olyan erotikusnak szánt dolgot, ami ennyire nem csinált kedvet semmihez, plusz tényleg annyira szürreális volt az egész, hogy David Lynch elmehet a p.csába. Kiszédelegtünk a helyről és két órán át kellett még terápiázni egymást, hogy visszatérjünk a való életbe, utoljára az hozott le ennyire az életről, amikor a párom tesójának a szülésén benn voltam 😃 Végülis mi a kikapcsolódás, ha nem az, hogy csak a jelenben tudj lenni, nem? Bár azt hiszem, a trauma elszenvedése közben is a jelenben tud csak lenni az ember, még nem döntöttem el, hogy ez melyik volt a kettő közül 😅

Sajnos nem lehetett képeket csinálni, de úgyis örökre beleégett minden pillanata a retinámba, nektek viszont be kell érni a fantáziátokkal, és ezzel a Chinatown-ban készült hangulatfotóval.