A thai magkísérlet –2,5 hetes update és újabb egzotikus növénykék

Balzsamos golgotavirág (Passiflora foetida)

Ő nagyon szépen keleget ki, eddig 22 magból 16 növényke lett, mind szépek, egészségesek, hozzák az első igazi leveleket. Tegnap volt két hete, hogy az előzetesen 3 napig áztatott magokat elültettem. Hamarosan külön is kell ültetni őket is.

Van egy olyan dilemmám ezekkel a futónövényekkel, hogy ha már palántaként futni akarnak, akkor azt hogy oldom meg? Be tudok szúrni egy pálcikát, de hogy fogom azokat a végleges helyükön majd a végleges futópályájukra állítani? Letekerem a pálcikáról?

Tamanufa (Calophyllum inophyllum) és
Indiai mandulafa (Terminalia catappa)

Ezek közül egyik sem mutat még életjelet. A tamanu minimum 2 hónap, mire kicsírázik a gugli szerint, az indiai mandula 3-6 hónap alatt.

Itt mindig is volt bennem szintén egy kínzó kérdés, miszerint ezeknek a növényeknek ez a gyümölcshús által bevont magja ez már a csíráztatható magja, vagy le kéne szedni róla még a héját is, mint a mangónál. Erre választ adott a következő cikk:

https://rngr.net/npn/propagation/protocols/clusiaceae-calophyllum-2410

Így ma ünnepélyesen feltörtem a tamanu magját és úgy tettem vissza az ültetőközegbe. Az egyiket kicsit sikerült megroppantani, szerintem annak kampó is lett, de amúgy mindkettő jól nézett ki belül, friss török mogyoróra emlékeztetnek a kemény héjon belüli magok.

Amúgy ez az oldal iszonyú hasznos és eléggé tudományosan megbízhatónak, színvonalasnak is tűnik:

https://rngr.net/npn/propagation/protocols

Eszerint egyébként az indiai manduláról is le kéne szedni a burkot, de mivel korábban is gyanús volt már ez nekem és sok volt belőle, egyet már megpróbáltam és tök ugyanolyan homogén állagú a mag belülről is, hiába vágom szét. Most vagy nem érett meg, vagy nem tudom mi volt ennek az oka, de nem mertem újabbakat feláldozni az ügy érdekében, végülis úgy voltam vele, hogy ha minden OK a maggal, így is ki fog csírázni, csak hosszabb idő alatt, a természetben sem jön senki, hogy fokhagymanyomóval megroppantsa őket. De aztán rájöttem, hogy nem bírok magammal és megint elkezdtem egyet kaszabolni, és láss csodát: ebben tényleg van belül még egy magnak tűnő dolog. A többivel nem csináltam ezt meg, meglátjuk.

Tengeri hibiszkusz (Hibiscus tiliaceus)

Ennek az ültetőközegéből 3 növény is előbújt, de mind máshogy néz ki 🤣. A leggyanúsabb egy mocsári hibiszkusz szikleveleire emlékeztető levelekkel kibújt növényke, a többiek szerintem túl kicsik és csenevészek ahhoz, hogy egy fának a magoncai legyenek, de lehet, hogy ez teljesen irreleváns még ilyen korban. Mára pedig egy 4. is előbújt, aki szintén a mocsári hibiszkusz szikleveles állapotára emlékeztet, úgyhogy gyanús, hogy ezek az első tengeri hibiszkusz palánták 🤩

Az újonnan meglelt oldal szerint 2-4 hét alatt csírázik ki, szóval ezzel is időben vagyunk, bár én ugye jó vastag héjjal vártam a csodát eddig.

Pillangóborsó (Clitoria ternatea) – kék és fehér

Ezek a legsikeresebbnek ígérkezők közt vannak. Nagyon gyorsan kibújtak és szépen fejlődnek, sokan már az igazi leveleiket hozzák. Érdekes módon a kéknél rosszabb az arány, pedig azok a magok jobban néztek ki, eddig 20 magból 7 növényke bújt elő. A fehérnél 10 magból ugyanígy 7, ami kétszer olyan jó arány, bár ők lassabban fejlődnek, nincs is még igazi palántácska formájuk.

Belőlük beindítottam pár újabb magot, amit korábban nem ültettem el, mert vártam, hogy a kollégák igényt tartanak-e rájuk, 6 db és 5 db maradt meg, akik tegnap ültetőközegbe kerültek.

Clitoria virginiana / centrosema virginianum

Ők is gyorsan kikeltek, de aggasztóan vékonykák és magasak továbbra is. Nem tudom, hogy lesz ezekből életerős futónövény, egyelőre csak a rossz emlékű csüngő lobéliára hajazó növényke csoport, akik egy erősebb vízfújástól is kifekszenek.

Operculina turpethum / Ipomoea turpethum

Szintén nagyon sikeresnek értékelem eddig, 8 magból 4 kelt ki, akik erősek, egészségesek, növögetnek szépen. Át is ültettem őket cserépbe, ami nagyon jó ötlet volt, mert már össze-vissza gubancolódott a gyökerük. Sajnos azóta a 4-ből 3-nak elkezdett száradni a sziklevele, nem tudom, hogy azért, mert kinyírtam őket, vagy annyira fejlődésre kapcsolt a tápanyagdús virágföldben, hogy nem szorul már rá a sziklevélben levő munícióra. Minden esetre a párából már tegnap kiköltöztek, ma pedig átjönnek a konyhába, amin kisüt a nap (21 fok, igazi fény déli és DNY-i ablakpárkányokon, kevés pára, nedves virágföld).

Leucaena leucocephala (árvamimóza?)

Őket csak 28.-án ültettem el, így egy kicsit le vannak maradva a többiekhez képest, de tegnap reggelre kibújt az első 😍. Mivel hüvelyes, csodálkozom, hogy ilyen ráérős, de végülis ha egy kikelt, nem lehet olyan rossz dolga.

9. Wodyetia bifurcata (rókafarkú pálma)

Itt ugye még semmire sem számítok, ugyanis egy és is lehet, mire kicsíráznak (ilyen brutál kemény maghéjjal nem is csodálom mondjuk), viszont a januárban ültetettek egyikében – nem akarom elkiabálni, de – valami történik. Az a fele, ahol majd valami kinövést várunk egyértelműen lukas lett és belül fehérlik valami 🤩 Ugyan a mag oldalán növesztettem már fehérlő dolgot (penészt 🤣), ez szerintem jó jel, főleg, hogy nem is büdös sem a mag, sem az ültető közeg🥰

Aranygyümölcspálma (Areca-pálma, bambuszpálma, lepkepálma, Areca lutescens, vagy Dypsis lutescens, Chrysalicocarpus lutescens)

Asszem végül 8 ilyet ültettem el, de nem jegyzeteltem elég lelkesen és kezdem elveszteni a fonalat így a 40. fajhoz közeledve idén 🤣 Életjelet még nem mutat, ami tök OK.

Scaevola taccada (beach naupaka, marron manióka vagy indiai legyezővirág)

20 darab ilyen maggal várom a fejleményeket, de egyelőre semmi. Elvileg 45 nap kell kb a csírázáshoz.

Egyszer talán ilyen lesz, csak homok meg tenger nélkül 😅

Illatos csavarpálma (Pandanus tectorius)

Ezeken se látok még életjelet, de ez is tök OK még.

Selyemvirágfa vagy selyemmirtusz (Lagerstroemia indica)

Ezek azok, amiket az út szélén találtam és egyáltalán nem magnak néznek ki, úgyhogy hatalmas öröm volt ma reggel rájönni, hogy az egyik kikelt 😍🐣

(Ja igen, meanwhile ezeket is beáztattam és elültettem a szokott közegbe, felette tákolt temu nevelő ledszalaggal agyonragasztott tetővel és magas párában, olyan 25 fokon olyan 1.5 hete)

Celosia

Kikelegettek, de nagyon csüngő lobélia balsikerre emlékeztetően. Cérnavékonyak, magasak, pedig kaptak ledet rendesen. Tegnap óta a konyhában vannak ők is, párkányon, meglátjuk.

Hát így állunk, őszintén szólva én ekkora kelési arányra se számítottam, persze az a jó a palántanevelésben, hogy még úgy 5millió megpróbáltatási szintlépést kell túlélniük, szóval nem tudom miért örülök ennyire a magok kikelésének 😅. Ott van még az átültetés vagy 3-szor, a párából kiszokztatás, a melegről kiszoktatás, a kertbe kiszoktatás, a tűző napra kiszoktatás, a kiültetés kaspóba, a locsolási igények, napfény igények kitapasztalása, a számára egzotikus magyar kártevők túlélése, a teleltetés, majd az újra kiszoktatás és akkor már talán lehet mondani, hogy sínen van🤣.

És vannak újdonságok is, amik valszeg szintén Thaiföldről származnak, de nem az én lelkemen szárad a behozataluk 😃: mangómag 2 db (2. nap óta csíráznak), colocasia esculenta gumók FB csoportból véve (6 darab, gyönyörűen növesztik a gyökerüket, olyan 1 hetesek), és úton van (a trópusi Dániából😅) egy csomó pink china (fagytűrő gumójú colocasia esculenta), egy pár maurelli bébi (nem tudtam kivárni 😅) és néhány picike tetrapanax, aki végre tényleg gyorsan nő, legalábbis a tavaly ültetett nagyon belehúzott már tavaly.